Mesterséges intelligencia a munkahelyen: a leggyorsabban változó munkakörök

A mesterséges intelligencia ma gyorsabban alakítja át a munkaerőpiacot, mint az internet megjelenése a 2000-es években vagy az okostelefonok széles körű elterjedése a 2010-es években. Míg az automatizálás korábban főként a fizikai munkát érintette, ma a neurális hálózatok már a szellemi munka területére is betörtek, ahol a kreativitást és az elemzést mindig is kizárólag az emberek kiváltságának tekintették.

A számok magukért beszélnek: a legújabb tanulmányok (például a Microsoft és a LinkedIn jelentése) szerint a tudásmunkások világszerte mintegy 75%-a már használja a mesterséges intelligenciát a mindennapi munkájában. Az emberek szerint a mesterséges intelligencia segít nekik időt megtakarítani, a legfontosabb feladatokra koncentrálni, kreatívabbak lenni és jobban élvezni a munkájukat.

A munkaerőpiac hatalmas átalakulásának küszöbén állunk. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mely szektorok változnak a leggyorsabban, hogyan hat a mesterséges intelligencia a szakmákra, hogyan lehet a neurális hálózatokat a munkában felhasználni a termelékenység 2-10-szeres növelésére, és hogyan lehet elkerülni, hogy lemaradjunk, és helyette egy keresett, „mesterséges intelligenciával támogatott” szakemberré váljunk.

Hogyan változtatja meg valójában az AI a munkavégzés módját?

Sokan aggódnak jelenleg amiatt, hogy mely szakmákat fogja az AI felváltani. Maxim Massenkoff és Peter McCrory az Anthropic-tól megvizsgálták a mesterséges intelligencia elméleti hatása (kék) és a gyakorlatban való tényleges alkalmazása (piros) közötti különbséget.

A mesterséges intelligencia elterjedtsége az egyes foglalkozási ágazatokban. Forrás: Anthropic

Mint láthatjuk, elméletileg a mesterséges intelligencia szinte teljes mértékben helyettesítheti a munkavállalókat olyan ágazatokban, mint:

• vezetés,
• üzleti és pénzügyi szektor,
• informatika és matematika,
• irodai és adminisztratív tevékenységek,
• építészet és mérnöki munka,
• jog,
• művészetek és média.

A gyakorlatban azonban az automatizálás tényleges szintje ezeken a területeken még mindig jelentősen alacsonyabb. Ezért jelenleg a mesterséges intelligenciát nem fenyegetésként, hanem a termelékenység növelését szolgáló hatékony eszközként kell tekinteni.

A mesterséges intelligencia nem annyira helyettesíti a szakembereket, mint inkább megkönnyíti számukra a rutin, ismétlődő és technikai feladatokat. Ennek eredményeként az embereknek több idejük marad azokra a feladatokra, amelyek valóban kritikus gondolkodást, jó ítélőképességet, felelősségvállalást és a kontextus megértését igénylik.

Pontosan ezért beszélünk manapság egyre inkább nem az emberek kiváltásáról, hanem egy újfajta partnerségről: az emberek és a mesterséges intelligencia együtt jobban működnek, mint külön-külön.

A neurális hálózatok máris átveszik a szövegírás, az elemzés és a kutatás egy részét: segítenek az információk összegyűjtésében, az anyagok rendszerezésében, a szövegek vázlatának elkészítésében, ötletek kidolgozásában, tézisek megfogalmazásában, illetve nagy mennyiségű adat világos összefoglalásba sűrítésében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a szakember szerepét. Nem érti olyan mélyen az üzleti kontextust, mint egy ember, nem fogja fel teljes mértékben a közönséget, és nem vállal felelősséget az eredményért. Ezért a neurális hálózat itt nem szerző vagy szakértő, hanem egy gyors segítő, amely lehetővé teszi, hogy ne egy üres lapról induljon el, hanem egy előre elkészített alapokról.

Az emberek és a mesterséges intelligencia képesek együttműködni

A mesterséges intelligencia egyik legszembetűnőbb hatása a termelékenység jelentős növekedése. Azok a feladatok, amelyek korábban órákat vettek igénybe – például az információkeresés, a lehetőségek összeállítása vagy az első vázlat megírása –, ma már perceken belül elvégezhetők. Most a marketingesek gyorsabban tudnak hipotéziseket kidolgozni, a vezetők leveleket és jelentéseket fogalmazhatnak meg, a tervezők maketteket és koncepciókat készíthetnek, az elemzők pedig összefoglalókat és következtetéseket állíthatnak össze. A generatív modelleket használó tervező 15 perc alatt készíthet koncepciótáblát 5 óra helyett. De a lényeg az, hogy nem csak a folyamat gyorsult fel, hanem a döntéshozatal is: az AI segít abban, hogy az ötletek gyorsabban váljanak cselekvéssé.

Az NNGroup által 2023-ban végzett tanulmány 66%-os termelékenységnövekedést mutatott ki azoknál a munkavállalóknál, akik AI-eszközöket használtak a munkájukhoz:

• Az AI-t használó ügyfélszolgálati munkatársak óránként 13,8%-kal több ügyfélkérdést tudtak kezelni.
• Az AI-t használó üzleti szakemberek óránként 59%-kal több üzleti dokumentumot tudtak írni.
• Az AI-t használó programozók hetente 126%-kal több projektet tudtak kódolni.

Első pillantásra a 66% nem tűnik hatalmas számnak, de összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban az átlagos munkaerő-termelékenység növekedése a COVID-19-járvány előtti 12 évben (2007–2019) évi 1,4% volt, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az Európai Unióban az átlagos munkaerő-termelékenység növekedése ugyanebben az időszakban évi 0,8% volt, az Eurostat adatai szerint.

A mesterséges intelligencia által elért 66%-os termelékenységnövekedés az Egyesült Államokban 47 évnyi természetes termelékenységnövekedésnek felel meg. Az Európai Unióban pedig a mesterséges intelligencia 88 évnyi növekedésnek felel meg!

A 10 leggyorsabban változó szakma

A mesterséges intelligencia eszközök egyik vezető fejlesztője az Anthropic, a Claude neurális hálózatot létrehozó vállalat. A cég honlapján rendszeresen frissíti azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogyan használják a Claude-ot a különböző országokban és a különféle szakmákban. Jelenleg a weboldal 974 szakmáról tartalm információkat.

A mesterséges intelligencia hatása a gazdaságra. Forrás: Anthropic

Itt láthatjuk, milyen aktívan alkalmazzák a Claude-ot bizonyos területeken, és milyen feladatok megoldásában nyújt segítséget. Ez érdekes pillanatképet ad az információkról, de nem teljes körű, mivel csupán egy neurális hálózatról van szó, míg egy mai munkavállaló munkája során akár két, három vagy több, különböző fejlesztőktől származó mesterséges intelligencia-eszközt is használhat.

Vessünk egy pillantást 10 keresett szakmára: hogyan alkalmazzák bennük a mesterséges intelligenciát a valós problémák megoldására.

Foglalkozás: Marketinges

Mi változott: Míg korábban az idő jelentős részét a kézi adatgyűjtés, a vázlatkészítés, a versenytársak elemzése és a hipotézisek megfogalmazása vette igénybe, ezeket a lépéseket ma már sokkal gyorsabban el lehet végezni. A marketingesek egyre ritkábban indulnak el a nulláról, hanem olyan anyagokkal dolgoznak, amelyeket a mesterséges intelligencia már összegyűjtött, rendszerezett és részben feldolgozott. Egy teljes értékű reklámkampány létrehozása, ami korábban hetekig tartott, mára néhány napra, sőt órára csökkent.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia már most is gyorsan képes összegyűjteni és strukturálni a versenytársakra vonatkozó adatokat, elemezni az árakat, ajánlatokat, promóciós csatornákat és pozicionálási jellemzőket. Kiválóan teljesít a hirdetési szövegek, e-mailek, hirdetések, tartalmi tervek és címsorváltozatok vázlatainak generálásában. Az AI felhasználható a közönség kezdeti szegmentálására, nagy mennyiségű vélemény, kutatási és piaci adat elemzésére, valamint trendek, referenciák és marketinghipotézisek azonosítására is.

AI-támogatott feladatok: Sok más feladat esetében az AI nem helyettesíti a marketingest, hanem jelentősen javítja munkáját. Segít a jelentések gyorsabb elkészítésében, a kutatási eredmények vizualizálásában, az iparági statisztikák feldolgozásában és a közönség viselkedési mintáinak azonosításában. Az AI hasznos marketingstratégiák kidolgozásához, A/B hipotézisek fejlesztéséhez, kampányötletek kereséséhez és a termékbevezetés előtti kutatások elvégzéséhez. Ezekben az esetekben azonban inkább gyorsító eszköznek számít, mint önálló végrehajtónak, mivel az eredmény minősége továbbra is attól függ, hogyan fogalmazzák meg a feladatot, és milyen szakmai értelmezést adnak neki.

Ami az emberekre marad: A marketingesek továbbra is felelősek a kulcsfontosságú döntésekért, a stratégia kiválasztásáért, a piaci és üzleti kontextus megértéséért, a hipotézisek rangsorolásáért, a kreatív koncepciók kidolgozásáért és az adatok végső értelmezéséért. Az ember határozza meg, mely következtetések igazán fontosak, mely ötletek illeszkednek a márkához és melyek nem, valamint mely intézkedések vezetnek a kívánt eredményhez. Az AI nem vállal felelősséget a kommunikáció minőségéért, a stratégia megfelelőségéért vagy a végső eredményért.

Melyik AI-eszközöket érdemes használni: ChatGPT szövegekhez, hipotézisekhez, elemzésekhez és vázlatokhoz. WriterZen és Content Harmony kulcsszó-csoportosításhoz és a Google keresési eredményei alapján szövegírók számára készített briefekhez. Gemini az adatok elemzéséhez a Google Docsban és a Sheetsben. Midjourney vizuális koncepciókhoz és kreatív referenciákhoz. Claude nagy dokumentumok kezeléséhez és precíz szövegszerkesztéshez, valamint a Notion AI jegyzeteléshez.

Foglalkozás: Szövegíró

Mi változott: Míg korábban rengeteg időbe telt a megfelelő megfogalmazás megtalálása, az anyagok összegyűjtése, a szöveg felépítése és több változat megírása, addig ma a mesterséges intelligencia segítségével mindez sokkal gyorsabban elvégezhető. Ennek eredményeként a szövegíró szerepe egyre inkább eltolódik a puszta szövegírásról a jelentés, a stílus, a pontosság és az üzleti célokkal való összhang kezelése felé.

Magasan automatizált feladatok: Az AI máris képes automatizálni cikkek, közösségi média bejegyzések, termékleírások, reklámszövegek, e-mail hírlevelek és címsorok vázlatainak elkészítését. Emellett gyorsan elemezheti a forrásokat, javasolhat szövegszerkezeteket, különböző formátumokhoz igazíthatja a tartalmat, más hangnemben írhatja át a szövegeket, és ugyanazon ötlet több változatát is generálhatja. Az AI különösen a szabványos, nagy volumenű és ismétlődő szövegfeladatokban jeleskedik.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során az AI asszisztensként működik: ötleteket javasolhat a tartalmi tervhez, kiválaszthatja a támogató érveket, segíthet a SEO-szerkezet kialakításában, megírhatja a céloldal vázlatát, javíthatja a szöveg olvashatóságát, rövidítheti vagy bővítheti a tartalmat, és a célközönséghez igazíthatja azt.

Ami az emberekre marad: A szövegíró felelőssége marad a termék, a közönség és a kontextus megértése; a megfelelő hangnem kiválasztása; a jelentéssel való munka; az eredetiség biztosítása; a szerkesztői ítélőképesség alkalmazása; valamint a szöveg minőségéért való felelősségvállalás. Az ember dönti el, hogy a szöveg mennyire illeszkedik a feladathoz, nem tűnik-e sablonosnak, meggyőző-e, és eléri-e a célját. Az ember végzi a tényellenőrzést, eltávolítja a pontatlanságokat, és élénk, erőteljes szöveggé teszi azt.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: A ChatGPT és a Claude a vázlatkészítéshez, szerkesztéshez, ötletek generálásához, a stílus adaptálásához és a szöveggel való munkához. A Perplexity és a Gemini hasznosak az információk gyors megtalálásához és a kutatáshoz. A Notion AI segíthet a jegyzetek rendszerezésében és a tartalmi tervek elkészítésében. A Nano Banana vagy a GPT Image hasznos lehet illusztrációk készítéséhez.

Foglalkozás: Programozó

Mi változott: A mesterséges intelligencia fejlődésével a programozók munkája jelentősen gyorsabbá vált, különösen a sablonkód írása, a hibakeresés, mások kódjának megértése és a dokumentációval való munka terén. Ma már a mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban lehet sablonkódot írni, megoldásokat javasolni, a szintaxist elmagyarázni, sőt akár architektúrai lehetőségeket is felvetni. Ezért a programozó szerepe fokozatosan átalakul a puszta kódírásról a megoldások tervezésére, tesztelésére, integrálására és minőségének biztosítására.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia kiválóan teljesít a sablonkód generálásában, egyszerű függvények írásában, az automatikus kiegészítésben, az egyszerű szakaszok átalakításában, valamint a tesztek, megjegyzések és dokumentáció írásában. Segíthet továbbá a kód egyik nyelvről a másikra történő konvertálásában, a gyakori hibák azonosításában, valamint egy adott kódrészlet működésének gyors elmagyarázásában. Ez különösen hasznos a rutin és ismétlődő feladatok esetében.

AI-támogatott feladatok: A bonyolultabb fejlesztések során az AI segít a kódbázis elemzésében, a hibák lehetséges okainak azonosításában, optimalizálási lehetőségek javaslásában, az API-kkal, a dokumentációval és az adatbázis-lekérdezésekkel kapcsolatos munka felgyorsításában, valamint az új technológiák elsajátításában. A valós projektekben azonban az AI pontosan asszisztensként működik: javasolhat megoldást, de nem mindig érti a rendszer teljes kontextusát, az üzleti korlátokat, illetve a biztonsági, teljesítménybeli és támogatási követelményeket.

Ami az emberekre marad: A programozó továbbra is felelős a rendszerarchitektúráért, az üzleti logika megértéséért, a technológia kiválasztásáért, a kompromisszumok értékeléséért, a biztonságért, a megoldás megbízhatóságának biztosításáért és a végső kódfelülvizsgálatért. Az ember hozza meg a döntéseket arról, hogy a rendszernek hogyan kell működnie egészében, hogyan fog skálázódni, és mennyire biztonságos és karbantartható. Az emberek felelősek azért is, hogy a kód ne csak működjön, hanem megfelelő és fenntartható legyen, és megfeleljen a projekt követelményeinek.

Melyik AI-eszközöket érdemes használni: A ChatGPT és a Claude a kód magyarázatához, megoldásvázlatok generálásához, refaktoráláshoz, tesztek írásához és a dokumentációval való munkához. A GitHub Copilot és hasonló eszközök közvetlenül a fejlesztői környezetben hasznosak az automatikus kiegészítéshez és a kódírás felgyorsításához. A Gemini és a Perplexity segíthet a dokumentáció megtalálásában, a technológiák összehasonlításában és a gyors technikai kutatás elvégzésében.

Foglalkozás: Tervező

Mi változott: A mesterséges intelligencia jelentősen leegyszerűsítette az ötletelés és a kezdeti koncepciók kidolgozásának szakaszait. Az AI segítségével gyorsan létrehozhatunk többféle koncepciót, kompozíciós változatot, színvilágot, sőt akár kész képeket is. Ennek eredményeként a tervező szerepe egyre inkább eltolódik az egyes elemek kézi létrehozásától a kiválasztás, a finomítás, a rendszeres gondolkodás és a vizuális minőség irányítása felé.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia már hatékonyan automatizálja a koncepciórajzok, egyszerű illusztrációk, bannerváltozatok, háttérképek, ikonok, reklámanyagok és vázlatos elrendezések létrehozását. A mesterséges intelligencia emellett gyorsan eltávolíthatja a háttérképeket, javíthatja a képeket, megváltoztathatja a stílusokat, kibővítheti a képeket, egyetlen leírás alapján több vizuális lehetőséget generálhat, valamint segíthet a rutin feladatokhoz szükséges tartalom előkészítésében. Ez különösen hatékony, ha gyors ötletáramlásra vagy nagy mennyiségű hasonló vizuális anyagra van szükség.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során az AI segít a tervezőknek vizuális irányokat feltárni, stílusokat tesztelni, valamint lehetőségeket kidolgozni interfészek, prezentációk vagy reklámanyagok számára. Hasznos lehet UX-szövegek előkészítéséhez, felhasználói forgatókönyvek leírásához, vizuális kommunikációs ötletek generálásához és a rutin feladatok felgyorsításához.

Ami az emberekre marad: Az AI nem helyettesíti a tervezői gondolkodást: nem mindig érti a márkát, a feladatot, a termékkorlátokat, a közönség viselkedését vagy a felhasználói élmény logikáját. Ezért a tervező továbbra is felelős a feladat megértéséért, a kompozíciós érzékért, az ízlésért és a megfelelőségért, a közönség ismeretéért, a márkával való együttműködésért, az interfész logikájáért, a vizuális rendszerért és a felhasználói élményért. Az ember dönti el, melyik lehetőség működik igazán, mely vizuális megoldások illeszkednek az üzleti célokhoz, és mennyire felhasználóbarát, érthető és következetes a tervezés. A tervező felelős az eredetiségért, a minőségért és a rendszer integritásáért is, biztosítva, hogy az eredmény ne csak szép, hanem funkcionális és értelmes is legyen.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: Midjourney, Nano Banana, DALL·E és Adobe Firefly – vizuális koncepciók, illusztrációk és gyors kreatív lehetőségek generálásához. A ChatGPT és a Claude segíthet a koncepció kidolgozásában, a felhasználói élményt szolgáló szövegek megírásában, a prezentáció felépítésében és az ötletek generálásában. A Figma AI és az Adobe eszközök hasznosak a munka felgyorsításához egy megszokott tervezési környezetben, különösen makettek készítésekor, tartalomszerkesztéskor és rutin feladatok elvégzésekor.

Foglalkozás: Üzleti elemző

Mi változott: A mesterséges intelligencia fejlődésével az üzleti elemző munkája gyorsabbá vált az információk feldolgozása, a dokumentumok elkészítése, a követelmények elemzése, valamint a nagy mennyiségű adat és szöveg strukturálása tekintetében. Kevesebb időt kell fordítani a folyamatok leírására, az értekezletek összefoglalásának elkészítésére és a feladatok formalizálására. Ennek eredményeként az üzleti elemző szerepe az információk mechanikus rögzítéséről az értelmezésre, a koordinációra, a prioritások meghatározására és az üzleti változások logikájának kidolgozására helyeződött át.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia hatékonyan automatizálja az értekezletek leírását és összefoglalását, valamint a követelménytervezetek, műszaki specifikációk, összefoglaló táblázatok és összehasonlítások elkészítését. Segítséget nyújthat továbbá a kérések osztályozásában, a kulcsfontosságú kérdések azonosításában, a kockázati listák összeállításában, a sablonjelentések elkészítésében, valamint a strukturálatlan információk érthetőbb formátumba alakításában. Ez különösen hasznos olyan környezetben, ahol nagy mennyiségű ismétlődő dokumentációs és kommunikációs feladatot kell elvégezni.

Mesterséges intelligenciával támogatott feladatok: Bonyolultabb elemző munkák során az AI segít az üzleti folyamatok elemzésében, a követelményekben lévő ellentmondások azonosításában, hipotézisek megfogalmazásában, kérdések előkészítésében az érdekelt felekkel folytatandó interjúkhoz, a dokumentáció szerkezetének javításában, valamint a szakterületi kutatásban. Felgyorsíthatja a prezentációk, indoklások és problémamegoldási lehetőségek előkészítését.

Ami az emberekre marad: Az AI nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az üzleti elemzőt, amikor az érdekelt felek rejtett érdekeinek, a szervezeti kontextusnak, a valós üzleti korlátoknak és a változások végrehajtásának finom árnyalatainak figyelembevételéről van szó. Ezért az üzleti elemző továbbra is felelős az érdekelt felekkel való kommunikációért, a valódi üzleti igények azonosításáért, a konfliktusok megoldásáért, a követelmények prioritásainak meghatározásáért, a bizonytalan helyzetekben történő döntéshozatalért, valamint az értelmezések pontosságának biztosításáért. Az ember az, aki megérti, mire van valóban szüksége az üzletnek, mely változások reálisak, hol rejlenek a kockázatok, és hogyan lehet a különböző felek érdekeit működőképes megoldássá alakítani. Az ember felelős továbbá a követelmények minőségéért, a folyamatok logikájáért, valamint annak biztosításáért, hogy a változások valóban értéket teremtsenek.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: A ChatGPT és a Claude a követelmények megfogalmazásához, az információk strukturálásához, kérdések generálásához és dokumentumok elemzéséhez. A Notion AI, a Microsoft Copilot és hasonló eszközök hasznosak jegyzetek, e-mailek, táblázatok és belső dokumentációk kezeléséhez. A Perplexity és a Gemini segíthet a piackutatásban, a megoldások összehasonlításában és az információk gyors megtalálásában egy adott témakörön belül.

Foglalkozás: Termékmenedzser

Mi változott: A mesterséges intelligencia lerövidítette a felhasználói visszajelzések összegyűjtésére és elemzésére, az interjúk felépítésére, a prezentációk előkészítésére, a hipotézisek megfogalmazására, valamint a különböző forrásokból származó adatok összefoglalására fordított időt. Ennek eredményeként a termékmenedzser szerepe az információk kézi feldolgozásától és a táblázatok kitöltésétől az irányvonal meghatározása, a feladatok fontossági sorrendbe állítása, a csapat koordinálása és a termék jövőjének kialakítása felé tolódott el.

Magasan automatizált feladatok: Az AI hatékonyan automatizálja a felhasználói visszajelzések kezdeti elemzését, valamint a PRD-tervezetek, prezentációk, e-mailek és jelentések előkészítését. Gyorsan csoportosíthatja a visszajelzéseket témák szerint, azonosíthatja az ismétlődő pontokat, megfogalmazhat hipotéziseket, elkészítheti a sablon dokumentumokat, és segíthet a funkciók leírásában. Az AI hasznos a versenytársak elemzésében, a piaci információk gyűjtésében és a termékleírások kezdeti vázlatainak elkészítésében is.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során az AI segíti a termékmenedzsert a felhasználói szegmensek elemzésében, a vásárlói viselkedés mintáinak felkutatásában, megoldási lehetőségek generálásában, kísérletek tervezésében, valamint mutatók és termékhasználati forgatókönyvek megfogalmazásában. Hasznos lehet a kvalitatív és kvantitatív adatok összegzésében, valamint a tervezőkkel, elemzőkkel és fejlesztőkkel való kommunikációban.

Ami az emberekre marad: A termékmenedzser továbbra is felelős a termék fejlesztési irányának kiválasztásáért, a felhasználók valós igényeinek megértéséért, az üzleti és az ügyfelek érdekeinek egyensúlyba hozásáért, a hiányos információk alapján történő döntéshozatalért, valamint az eredményért. Az ember határozza meg, mely problémákat kell megoldani, mely hipotéziseket kell tesztelni, mit kell feláldozni, ha a források korlátozottak, és hogyan kell meghatározni a csapat prioritásait. Az ember megtartja azt a képességét is, hogy közvetlen hatalom nélkül is befolyásoljon, kezelje az elvárásokat, és alakítsa a termék vízióját.

Melyik AI-eszközöket érdemes használni: A ChatGPT és a Claude dokumentumok megfogalmazásához, interjúk elemzéséhez, hipotézisek strukturálásához, ötletek generálásához és követelmények megfogalmazásához. A Notion AI, a Microsoft Copilot és a Google Gemini hasznosak jegyzetek, táblázatok, e-mailek és prezentációk kezeléséhez. A Perplexity hasznos lehet gyors piackutatáshoz és versenytársak elemzéséhez, míg a DeepSeek a felhasználói adatokban és visszajelzésekben rejlő minták azonosításához.

Foglalkozás: Toborzási szakértő

Mi változott: A mesterséges intelligencia fejlődésével a toborzók ma már gyorsabban kereshetnek jelölteket és dolgozhatják fel a nagy mennyiségű pályázatot. Míg korábban jelentős időt vett igénybe az önéletrajzok kézi áttekintése, a munkaköri leírások megfogalmazása, az ismétlődő üzenetek írása és a toborzási szakaszok szervezése, addig ma a mesterséges intelligencia segít ezeknek a feladatoknak a nagy részét automatizálni.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia hatékonyan automatizálja az álláshirdetések megfogalmazását és finomítását, az önéletrajzok elsődleges átnézését, a jelöltek készségeinek a pozíció követelményeihez való illesztését, az üzenetsablonok megírását és az interjúk eredményeinek összefoglalását. A mesterséges intelligencia segíthet a jelöltek formális kritériumok alapján történő rangsorolásában, a kulcsfontosságú készségek azonosításában, a profilok teljességének ellenőrzésében, valamint a nagy számú pályázat feldolgozásának felgyorsításában. Ez különösen hasznos a tömeges toborzás során, valamint olyan helyzetekben, ahol sok hasonló álláshely van meghirdetve és ismétlődő szakaszok vannak.

Mesterséges intelligenciával támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során a mesterséges intelligencia segít meghatározni az ideális jelöltprofilot, javítani a toborzási folyamatot, elemezni az elutasítások okait, azonosítani a toborzási folyamat szűk keresztmetszeteit, valamint előkészíteni az interjúkérdéseket. Hasznos lehet a jelöltek piacának, a fizetési elvárásoknak és a versenyképes állásajánlatoknak az elemzéséhez, valamint a toborzási vezető számára érvek előkészítéséhez.

Ami az emberekre marad: Az emberi toborzó feladata a jelölttel való bizalom kiépítése, a motiváció felmérése, egy adott csapat sajátosságainak megértése, a kétségek és elvárások kezelése, valamint a döntések összehangolása a jelölt és a vállalat között. Az emberi toborzó az, aki a legjobban megérti, hogy egy jelölt mennyire illik a vállalathoz – nemcsak a készségek, hanem a munkastílus, az érettség, a rugalmasság és a karrierelvárások tekintetében is. Az emberi toborzó felelős továbbá a toborzási etika betartásáért, az elfogultság csökkentéséért, a jelöltélmény biztosításáért, valamint a végső döntések meghozataláért a toborzási vezetőkkel közösen.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: Juicebox (PeopleGPT) a jelöltek szemantikai lekérdezések alapján történő kereséséhez. ChatGPT és Claude az álláshirdetések megfogalmazásához, az önéletrajzok szűréséhez és az üzenetek írásához a jelölteknek. DeepSeek a komplex technikai pozíciók leírásához és a jelölteknek szánt kérdések előkészítéséhez. Microsoft Copilot és Notion AI a jelöltadatbázis kereséséhez, rendezéséhez és kezeléséhez. Fireflies.ai, Otter.ai, Gorgias, Flowrite és hasonló eszközök az audio szöveggé alakításához, a visszajelzések gyorsításához és a kommunikációs eredmények dokumentálásához.

Foglalkozás: Ügyfélszolgálati szakember

Mi változott: A mesterséges intelligencia fejlődésével az ügyfélszolgálat szerepe jelentősen a rutin jellegű megkeresések automatizálása felé tolódott el. Míg korábban az idő nagy részét ismétlődő kérdések megválaszolásával, a kérések továbbításával, az információk keresésével a tudásbázisban és a megkeresések kézi feldolgozásával töltötték, addig ma már az AI-alapú csevegőrobotok és az intelligens asszisztensek végzik el ezeknek a feladatoknak a jelentős részét. Ennek eredményeként az ügyfélszolgálati szakértő szerepe egyre inkább eltolódik a forgatókönyv egyszerű követésétől a nem szabványos helyzetek megoldása, az ügyfelek stresszének enyhítése és a szolgáltatás minőségének fenntartása felé komplex esetekben.

Magasan automatizált feladatok: Az AI hatékonyan automatizálja a gyakran feltett kérdésekre adott válaszokat, a megkeresések kezdeti osztályozását, a kérelem tárgyának és sürgősségének meghatározását, az üzenetek fordítását, az adatok kivonását a levelezésből, valamint a sablonválaszok előkészítését. Gyorsan javasolhat releváns tudásbázis-cikkeket az ügyintézőnek, jegyeket hozhat létre, meghatározhatja az ügyfél hangulatát, és továbbíthatja a megkeresést a megfelelő csapatnak. Egyes vállalatoknál az AI már képes a rutin megkeresések jelentős részét emberi beavatkozás nélkül teljes mértékben megoldani.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb helyzetekben az AI segít az ügyintézőknek gyorsabban megérteni a kontextust, megtekinteni az adott ügyféllel folytatott interakciók előzményeit, hasonló eseteket találni, pontos válaszokat megfogalmazni és betartani a kommunikációs hangnemre vonatkozó szabványokat. Az AI hasznos a többcsatornás ügyfélszolgálatban, ahol az ügyintézőknek gyorsan kell váltaniuk a csevegések, az e-mailek és a hívások között. Az AI javaslatokat tehet a következő lépésekre, figyelmeztethet az eskaláció kockázatára, és valós esetek felhasználásával segíthet az új munkatársak képzésében.

Ami az emberekre marad: Az ügyfélszolgálati szakemberek továbbra is felelősek az empátiáért, a konfliktusok enyhítéséért, a nem szabványos helyzetekben történő döntéshozatalért, az ügyfél érdekeinek védelméért a vállalati irányelvek keretein belül, valamint azért, hogy vitás helyzetekben felelősséget tudjanak vállalni. Az ember az, aki jobban boldogul a bonyolult tárgyalásokkal, amikor az ügyfél számára nem csupán a válasz megszerzése fontos, hanem az is, hogy úgy érezze, valóban megértették. A szakember továbbra is képes javítani az ügyfélélményt, megosztani a betekintést a vezetéssel, és döntéseket hozni olyan helyzetekben, ahol a szabályok nem fedik le teljes mértékben a helyzetet.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: Intercom Fin, Zendesk és Freshdesk az automatikus osztályozáshoz, a tudásbázisban való válaszkereséshez, valamint az ügynök számára a beszélgetés rövid összefoglalásának biztosításához. ChatGPT, Claude és Microsoft Copilot a válaszok előkészítéséhez, az interakciók összefoglalásához, a kommunikáció minőségének javításához és a kérések feldolgozásának felgyorsításához. Gong és Dialpad a hívások szöveggé történő átírásához. Érzelemelemzés a beérkező üzenetekben a leginkább elégedetlen ügyfelek azonosításához, hogy velük foglalkozhassanak elsőként. Glean és Notion AI a sikeresen lezárt jegyek alapján történő válaszok megfogalmazásához.

Foglalkozás: Tanár

Mi változott: A mesterséges intelligencia (AI) eszközök alkalmazása az oktatásban csökkentette az óravázlatok elkészítésére, a feladatok kiválasztására, a mintafeladatok értékelésére, valamint ugyanazon tananyag különböző diákoknak történő elmagyarázására fordított időt. Ennek következtében a tanár szerepe fokozatosan átalakul: a puszta információátadásról a tanulás szervezésére, a kritikus gondolkodás fejlesztésére, a motiváció elősegítésére és az oktatási folyamat irányítására helyeződik át a hangsúly.

Magasan automatizált feladatok: Az AI hatékonyan automatizálja a tananyagok, tesztek, gyakorlatok, kártyák, prezentációk, óravázlatok és a különböző tanulói szintekhez igazított feladatok vázlatainak elkészítését. Segítséget nyújthat a mintafeladatok értékelésében, példák generálásában, kérdések megfogalmazásában, anyagok fordításában, szövegek egyszerűsítésében vagy bonyolításában, valamint egy-egy téma rövid magyarázatának elkészítésében.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során az AI segít az oktatóknak elemezni a tanulók tudásbeli hiányosságait, személyre szabott tanulási útvonalakat javasolni, a magyarázatok formátumát konkrét tanulókhoz igazítani, valamint kiegészítő anyagokat készíteni a nehézségekkel küzdő vagy haladó tanulók számára. Az AI emellett segít a gyorsabb visszajelzésben és a tanulás adaptívabbá tételében. Az AI azonban nem helyettesítheti teljes mértékben az élő pedagógiai interakciót, mivel nem visel valódi felelősséget a tanuló fejlődéséért, és nem érzékeli a csoportot ugyanúgy, ahogyan a tanár.

Ami az emberekre marad: A tanár továbbra is felelős a pedagógiai iránymutatásért, a diákok motiválásáért, a kritikus gondolkodás elősegítéséért, a biztonságos és támogató környezet megteremtéséért, a megértés mélységének értékeléséért, valamint a formáló szerep betöltéséért, ahol ez fontos. A tanár az, aki jobban képes észrevenni, ha egy diák nem csupán nem értette meg egy témát, hanem elvesztette önbizalmát, érdeklődését vagy elkötelezettségét. A tanárok továbbra is felelősek a vitakultúra előmozdításáért, az önállóság fejlesztéséért, a mesterséges intelligencia tanulás során történő etikus használatának biztosításáért, valamint azért, hogy szélesebb oktatási kontextusban döntsenek arról, mit és hogyan tanítsanak.

Melyik AI-eszközöket érdemes használni: Perplexity for academic materials with references to sources. A Microsoft Copilot, a Google Gemini és a Notion AI segít a dokumentumok, prezentációk és táblázatok kidolgozásában, valamint az anyagok személyre szabásában. A QuestionWell kérdések és tesztek generálására szolgál. A Curipod interaktív prezentációk készítésére alkalmas.

Foglalkozás: Ügyvéd

Mi változott: Míg korábban az ügyvédek rengeteg időt töltöttek jogszabályok keresésével, az ítélkezési gyakorlat előzetes elemzésével, szabványos dokumentumok megszövegezésével, a megfogalmazás ellenőrzésével és az ügyiratok rendszerezésével, ma ezeknek a feladatoknak jelentős részét az AI segítségével gyorsabban el lehet végezni. Ennek következtében a fiatal ügyvédek szerepe fokozatosan átalakul a puszta „keresés és megszövegezés” feladatokról a „ellenőrzés, értelmezés, összehasonlítás és hibamegelőzés” felé.

Magasan automatizált feladatok: A mesterséges intelligencia hatékonyan automatizálja a szabványos szerződések, meghatalmazások, levelek, követelések, titoktartási megállapodások, belső szabályzatok és egyszerű jogi feljegyzések tervezetének elkészítését. Gyorsan kivonhatja a dokumentumokból a legfontosabb rendelkezéseket, összehasonlíthatja a szerződésváltozatokat, azonosíthatja a szabványos záradékokban rejlő kockázatokat, csoportosíthatja a jogi álláspontokat, és segíthet a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat kezdeti keresésében. A mesterséges intelligencia hasznos a dokumentumszerkezet ellenőrzésében, a bonyolult szövegek egyszerűsítésében, a jogi nyelv érthetőbb kifejezésekre történő lefordításában és sablonok készítésében is.

AI-támogatott feladatok: Bonyolultabb munkák során az AI segít az ügyvédeknek gyorsan megérteni az ügy kontextusát, összeállítani a kérdések kezdeti listáját, elkészíteni az érvek listáját, azonosítani a pozíció potenciális gyenge pontjait, és javaslatot tenni a jogi elemzés szerkezetére. Hasznos nagy mennyiségű dokumentum elemzéséhez, a klienseknek szánt kérdések előkészítéséhez és a tények rendszerezéséhez. Az AI a kezdő ügyvédek tanulásában is segít: magyarázza a kifejezéseket, bemutatja a dokumentum logikáját, és alternatív megfogalmazásokat javasol.

Figyelem! Az AI hibázhat a jogszabályi rendelkezések idézésében, összekeverheti a joghatóságokat, kitalálhat joggyakorlatot, vagy túlzott magabiztossággal javasolhat gyenge következtetést; ezért emberi ellenőrzés nélkül kockázatos a használata.

Ami az emberekre marad: Az ügyvédek megtartják a jogi szakértelmet, a következtetésekért való felelősséget, a jogszabályi rendelkezések konkrét kontextusban való értelmezését, a joggyakorlat figyelembevételét, valamint a szakmai ítélőképességet ott, ahol nincs egyértelmű válasz. Az embernek kell megértenie, hogy egy szabály mennyire alkalmazható, hol rejlenek a kockázatok, hogyan lehet a legjobban megfogalmazni egy álláspontot, mit kell mondani az ügyfélnek, és milyen következményei lesznek a választott döntésnek. Az emberre maradnak továbbá a tárgyalások, a peres stratégia, az etika, a titoktartás, az ügyfél bizalma és a dokumentumok végső áttekintése.

Mely AI-eszközöket érdemes használni: ChatGPT egyszerű panaszok, követelések és ügyféllevelek megfogalmazásához. Segít a bonyolult jogi nyelvet közérthető angolra fordítani. A Claude hosszú dokumentumok elemzésére és a bennük rejlő „rejtett buktatók” azonosítására. A Perplexity forrásokra mutató linkekkel ellátott információk keresésére. Az Otter.ai vagy a Fireflies hangfelvételek szöveggé alakítására és a hangfelvételek tartalmának rövid elemzésére. A Caselook vagy a Casebook bírósági ügyek mélyreható elemzésére. Segítenek előre jelezni a vita kimenetelét egy adott bíró hasonló ítéleteinek AI-elemzése alapján.

Mely készségek válnak elengedhetetlenül fontossá

Ahogyan a számológép sem szüntette meg a könyvelői szakmát, és a szövegszerkesztő sem tette feleslegessé az írók munkáját, úgy a neurális hálózatok is csupán eszközök – a feladatok elvégzésének új módjai. Ezért a kérdés nem az, hogy „az AI felváltja-e az embereket”, hanem inkább az, hogy „mely szakemberek tanulják meg jobban kezelni, mint mások”.

A legfontosabb készségek a következők:

• a promptokkal való munkavégzés képessége (prompt engineering),
• kritikus gondolkodás,
• tényellenőrzés,
• digitális írástudás,
• kreativitás.

Arról, hogyan kell helyesen megfogalmazni a promptokat, egy korábbi cikkünkben írtunk. Röviden: nem elég egyszerűen az AI-hez fordulni – egyértelműen meg kell határoznia a feladatot, meg kell adnia a kontextust, tisztáznia kell a részleteket, és ha szükséges, módosítania kell a promptot, hogy valóban hasznos eredményt kapjon. A végső munka minősége egyre inkább ettől függ.

A kritikus gondolkodás egyre fontosabb készséggé válik. Ahogy az AI egyre nagyobb szerepet vállal a szövegek, elemzések és megoldások generálásában, egyre nagyobb szükség van a kapott információk ellenőrzésére, a pontatlanságok felismerésére, a logikai hiányosságok azonosítására, valamint a meggyőző prezentáció és a tényleges pontosság megkülönböztetésére.

Még a legjobb nyelvi modellek is hajlamosak a hallucinációkra – ez az, amikor egy csevegőrobot a helyszínen kitalál tényeket. A legsúlyosabb eset 2023-ban történt (Mata v. Avianca, Inc.). Steven Schwartz és Peter LoDuca ügyvédek a ChatGPT-t használták egy indítvány megfogalmazásához, és a neurális hálózat egyszerre több meggyőző precedenst is „talált”, teljes ügyszámokkal és hivatkozásokkal együtt.

Steven Schwartz

A probléma akkor derült ki, amikor sem a bíró, sem az ellenfél ügyvédje nem találta meg ezeket az ügyeket az adatbázisokban. Kiderült, hogy a mesterséges intelligencia egyszerűen csak kitalálta őket. Ennek következtében az ügyvéd és irodája nemcsak világszerte kínos helyzetbe került, hanem 5000 dolláros bírságot is kapott, és a bíró hangsúlyozta, hogy bár a mesterséges intelligencia használata a jogi gyakorlatban megengedett, minden egyes szó pontosságáért az ember viseli a felelősséget.

Ugyanakkor a kreativitás szerepe egyre növekszik. Minél több rutin feladatot adnak át az algoritmusoknak, annál nyilvánvalóbbá válik az emberi képesség értéke, hogy nem konvencionális ötleteket javasoljon, új megközelítéseket azonosítson, és az automatizált eredményeket értelmes és tartalmas termékekké alakítsa át. Pontosan ez a technológiai alkalmazkodóképesség, a kritikus gondolkodás és a kreatív megközelítés kombinációja teszi a szakembert ellenállóvá a változásokkal szemben, és keresetté az új szakmai környezetben.

Hogyan kezdjünk el azonnal használni az AI-t

Az AI beépítése a munkafolyamatba könnyebb, mint amilyennek tűnik. A legjobb megközelítés az, ha 2–3 olyan eszközzel kezdjük, amelyek valóban alkalmasak a konkrét feladatainkra: például szövegfeldolgozáshoz, adatelemzéshez, ötletgeneráláshoz, rutin automatizáláshoz vagy képfeldolgozáshoz. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy gyorsan megértsük, pontosan hol nyújt a legnagyobb hasznot az AI, anélkül, hogy felesleges szolgáltatásokkal terhelnénk a folyamatainkat.

A következő lépés az AI beépítése a napi feladatokba. Használja ott, ahol máris minden nap időt tölt: e-mailek írása, szövegek előkészítése, ötletek kidolgozása, tervek készítése, ügyfélkérések kezelése, dokumentumok összefoglalása vagy fordítás. A rendszeres használat hoz valódi eredményeket: az AI nem csupán egy „menő funkció” lesz, hanem egy praktikus eszköz, amely időt takarít meg és javítja a kimenet minőségét.

Miután az alapvető forgatókönyvek működnek, itt az ideje továbblépni a következő szintre – az ismétlődő folyamatok automatizálására. Ezek közé tartozhatnak a szabványos válaszok, sablon szövegek készítése, hasonló adatok feldolgozása, leírások generálása, hanganyag szöveggé alakítása, információk rendezése és egyéb rutinműveletek. Minél több ismétlődő feladatot ruház át az AI-ra, annál több időt szabadít fel stratégiai, kreatív és nagyobb értéket képviselő munkára.

Az indulás megkönnyítése érdekében érdemes egy helyen összehasonlítani a különböző modelleket, és kiválasztani az adott helyzethez leginkább megfelelő eszközt. A TalkAI hozzáférést biztosít a szövegfeldolgozáshoz használható különféle ChatGPT-, Claude-, Gemini- és DeepSeek-modellekhez, valamint a képalkotáshoz használható GPT Image- és Nano Banana-modellekhez.

Fontos megérteni: az AI önmagában nem fogja felváltani az embereket, de azok a szakemberek, akik figyelmen kívül hagyják ezeket az új eszközöket, valóban lemaradhatnak azok mögött, akik már tudják, hogyan kell őket használni a munkájukban. Éppen ezért ma a legfontosabb készség nem csupán egy adott neurális hálózat elsajátítása, hanem az a képesség, hogy gyorsan alkalmazkodjunk, új megoldásokat teszteljünk, és kiválasszuk a feladathoz legalkalmasabb AI-t. Most van a legjobb alkalom elkezdeni, mert a piac nagyon gyorsan változik, és azok szereznek előnyt, akik mások előtt sajátítják el a technológiát.

Ha a feladathoz legalkalmasabb AI-t szeretné kiválasztani, és azonnal alkalmazni a gyakorlatban, próbálja ki a TalkAI-t — ez egy kényelmes módja annak, hogy tesztelje a modern AI-eszközök képességeit, és megtalálja az Ön számára valóban megfelelő megoldást.